Véget ért Varga Mihály meghallgatása, az ülés végezetével a bizottság arról határozott, hogy a következőnek beidézik Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Balogh Ádám korábbi MNB-alelnököt és Jura Gábor volt nemzetgazdasági minisztériumi főosztályvezetőt.
Csőszi Attila felidézte, hogy Kósa Lajos és Bánki Erik szerint semmilyen vizsgálat nem indult a kormánypártok részéről az ÁSZ-jelentés előtt, noha az ellenzék 2016-tól folyamatosan bírálta az MNB-alapítványokat.
Sopov Ildikó (Tisza) elmondta: 2014.
Wiegand István tiszás képviselő Jura Gábor volt főosztályvezető és Kisgergely Kornél volt helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerüléséről érdeklődött.
Surányi György volt MNB-elnök és Járai Zsigmond volt fideszes pénzügyminiszter neve is felbukkant az ügynökaktákban, erre reagálva Varga Mihály közölte, hogy mindkét szakembert nagyra tartja és az ártatlanság vélelméből indul ki.
Varga Mihály elkésve ugyan, de megjelent az MNB-botrány visszaéléseit vizsgáló parlamenti bizottság előtt.
A napirendi pontról szóló vita végén a vizsgálóbizottság egyhangúlag amellett szavazott, hogy Csőszi keresse meg az érintett szervetket és a volt jegybankelnök ügyvédjét arról, hogy milyen meghallgatás volna lehetséges.
Csőszi Attila Matolcsy érvényes idézésére tekintettel vitát nyitott az ülésen.
Varga Mihály korábban közölte, hogy részt vesz a bizottsági meghallgatáson, azonban nem jelent meg kezdésre.
A Fővárosi Főügyészség helybenhagyta Matolcsy György letartóztatását, ezért Csőszi Attila levélben Kiss Árpád főügyész-helyetteshez fordult, és leírta, miért tartja fontosnak a volt MNB-elnök meghallgatását, például egy bv-intézetben tartott zárt ülésen.
Bátki Pál, Matolcsy ügyvédje a csütörtöki ülés előtt levélben bejelentést és kérelmet küldött a vizsgálóbizottság elnökének.
Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke az első napirendi pont részeként Matolcsy György meghallgatásával kapcsolatban adott tájékoztatást.
A bizottság Matolcsy Györgyöt is csütörtökön szerette volna személyesen meghallgatni, azonban az előző MNB-elnököt már letartóztatták.
A Budapest–Oszaka–Tokió útvonalon 139,2 millióba, a Tokió–Baku szakasz 4,2 millióba fájt.
Dühösek az emberek, amikor az áramszámlájukon azt látják, milyen sokat kell fizetniük rendszerhasználati díj címén. Miért van ez így, illetve mit lehet tenni az ügyben?
Az Fővárosi Törvényszék egyetértett azzal, hogy a volt jegybankelnök és társai elérhetetlenné válásának veszélyét megalapozza a terhükre rótt bűncselekmények büntetési tétele, másrészről a nemzetközi mozgási lehetőségük és a kiemelkedően jó egzisztenciális helyzetük.
Ukrajnából érkezett Budapestre két nő, hogy személyesen vegyék át a nőtől a megtakarítását, azután, hogy már átutaltattak vele hétmillió forintot.
A volt jegybank elnök neve mágnesszalagon szerepel, Otto fedőnéven tartották nyilván a szolgálatok. Surányit megdöbbentette, hogy a neve szerepel a listában.
A vizsgálatok arra irányulnak majd, van-e vagyonkezelésnek valós gazdasági tartalma, vagy csak az adóelőny érdekében hozták létre.
Mindez 138 milliárd forintos javulást jelent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A Külügyminisztérium az idén nyáron belső vizsgálatot folytatott le a 2020-as Covid-beszerzésekkel kapcsolatban, majd ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
Számos ponton aládolgozott volna az állam és az önkormányzat a kínai akkugyárnak.
Nincs több hír ebben a nézetben
